Translation by Árpád Tóth (1886 - 1928)

Ballade à la lune
Language: French (Français) 
Available translation(s): ENG
[C'était]1, dans la nuit brune,
Sur le clocher jauni,
  		La lune
Comme un point sur un i.
 
Lune, quel esprit sombre
Promène au bout d'un fil,
  		Dans l'ombre,
Ta face et ton profil ?
 
Es-tu l'œil du ciel borgne ?
    Quel chérubin cafard
  		Nous lorgne
Sous ton masque blafard ?

N'es-tu rien qu'une boule,
Qu'un grand faucheux bien gras
		   Qui roule
Sans pattes et sans bras ?

Es-tu, je t'en soupçonne,
Le vieux cadran de fer
		   Qui sonne
L'heure aux damnés d'enfer ?

Sur ton front qui voyage.
Ce soir ont-ils compté
		   Quel âge
A leur éternité ?

Est-ce un ver qui te ronge
Quand ton disque noirci
		   S'allonge
En croissant rétréci ?

Qui t'avait éborgnée,
L'autre nuit ? T'étais-tu
		   Cognée
A quelque arbre pointu ?

Car tu vins, pâle et morne
Coller sur mes carreaux
		   Ta corne
à travers les barreaux.

Va, lune moribonde,
Le beau corps de Phébé
		   La blonde
Dans la mer est tombé.

Tu n'en es que la face
Et déjà, tout ridé,
		   S'efface
Ton front dépossédé.

Rends-nous la chasseresse,
[Blanche]2, au sein virginal,
		   Qui presse
Quelque cerf matinal !

Oh ! sous le vert platane
Sous les frais coudriers,
		   Diane,
Et ses grands lévriers !

Le chevreau noir qui doute,
Pendu sur un rocher,
	   L'écoute,
L'écoute s'approcher.
  
Et, suivant leurs curées,
Par les vaux, par les blés,
  		Les prées,
Ses chiens s'en sont allés.
  
Oh ! le soir, dans la brise,
Phoebé, soeur d'Apollo,
		   Surprise
A l'ombre, un pied dans l'eau !

Phoebé qui, la nuit close,
Aux lèvres d'un berger
		   Se pose,
Comme un oiseau léger.

Lune, en notre mémoire,
De tes belles amours
  		L'histoire
T'embellira toujours.
  
Et toujours rajeunie,
Tu seras du passant
  			[Bénie]3,
Pleine lune ou croissant.
  
T'aimera le vieux pâtre, 
Seul, tandis qu'à ton front
		   D'albâtre
Ses dogues aboieront.
  
T'aimera le pilote
Dans son grand bâtiment,
		   Qui flotte,
Sous le clair firmament !
  
Et la fillette preste
Qui passe le buisson,
		   Pied leste,
En chantant sa chanson.
 
Comme un ours à la chaîne, 
Toujours sous tes yeux bleus
		   Se traîne
L'océan montueux.
  
Et qu'il vente ou qu'il neige
Moi-même, chaque soir,
		   Que fais-je,
Venant ici m'asseoir ?
  
Je viens voir à la brune,
Sur le clocher jauni,
		   La lune
Comme un point sur un i.

E. Lalo sets stanzas 1-4, 12, 17-19, 21, 24-25
J. Offenbach sets stanzas 1, 2, 8, 18, 20-22, 24-25

View original text (without footnotes)
1 Offenbach: "Voyez"
2 Lalo: "Diane"
3 Lalo: "Bénie, tu seras bénie"

Authorship

Musical settings (art songs, Lieder, mélodies, (etc.), choral pieces, and other vocal works set to this text), listed by composer (not necessarily exhaustive)

Available translations, adaptations or excerpts, and transliterations (if applicable):

  • ENG English (Barbara Miller) , "Ballad to the moon", copyright © 2005, (re)printed on this website with kind permission
  • ENG English (Jaroslav Vrchlický) , "Ballada na měsíc"
  • HUN Hungarian (Magyar) (Árpád Tóth) , "A hold balladája"


Researcher for this text: Emily Ezust [Administrator]
A hold balladája
Language: Hungarian (Magyar)  after the French (Français) 
A hold a barna éjben
A torony sárgaszín
Hegyében
Ült, mint a pont az i-n.

Oh hold! tán cérnán enged
Egy bús kéz föld iránt,
S lenget,
S szemközt s profilba ránt?

Félszemmel néz az este?
Vagy egy álcás cherub
Les le:
És sárga maszkja rút?

Vagy épp egy lapda lennél?
S mint egy nincs-lábu pók,
Mennél,
S gurulsz csak, rest pufók?

Vagy ócskaság vagy, lom-vas,
Vén óraszerkezet?
S hogy kongass,
Pokol lesi neszed?

S most is, míg orcád bújdos,
Néz mutatódra s vár:
A súlyos
Örök kín múl-e már?

Vagy féreg, rág tapadva,
Mikor, kormos korong,
Apadva
Véknyulsz, s félhold borong?

Mi tépte így fel orcád
A múlt éjjel? Talán
Egy zord ág
Egy szúrós ormu fán?

És jöttél, mint ki sorvad,
S megtámasztád fakón
A szarvad
A rácsos ablakon...

Menj, hold haló világa!
Óh szőke Phébe! dúlt
És drága
Tested tengerbe hullt.

Nem látni már, csak arcod,
S a homlok bús ivén
A karcot ─,
Mily hervadt vagy s mi vén...

Te voltál rég a berken
A tegzes égi szűz,
Ki serken
És karcsú gímet űz?

Oh, hol a zöld platánfa!
S a mogyorós berek!
Diána!
S a víg agár-sereg?

─ Fülelt az éjszin zerge
Szédítő szirttetőn:
Zörg-e
Lépted közelgetőn?

S riadt a falka, rajta!
Réten s völgy s halmon át
Hajtva
A futó lakomát...

Majd esti szél száll resten ─
S már lábad vízbe lép,
S az estben
Egy ifjú megles ép...

Majd lengsz, vak éjbe szállva,
S egy pásztor ajka vár,
S e szájra
Lecsapsz, mint halk madár...

Óh hold! év évre telhet,
De emlékünkbe még
Szerelmed,
Ím, lásd, ifjultan ég!

Múltadtól szépre válva,
Óh légy örökre már
Áldva,
Járj telve, fogyva bár!

Még néznek rád kolompos
Nyájak vén őrei,
Míg lompos
Ebük orcádra rí...

S szeret a bárkás, míg a
Nagy, halk faház halad,
Ringva
A tiszta ég alatt...

S szeret a lányka, zsenge
Bokáin berken át
Lengve
S dudolva víg danát...

S a tenger, láncos medvéd,
Lesvén hűs kék szemed
Kedvét,
Ormótlan ing s remeg...

És szél s hó idején is,
Ha az est rám borul,
Im én is
Itt űlök jámborul,

És nézlek, amint éppen
A torony sárgaszín
Hegyében
Ülsz, mint a pont az i-n...

Authorship

Based on

Musical settings (art songs, Lieder, mélodies, (etc.), choral pieces, and other vocal works set to this text), listed by composer (not necessarily exhaustive)

    [ None yet in the database ]


Researcher for this text: Andrew Schneider [Guest Editor]