A tömlöcben
Language: Hungarian (Magyar)
Minden ember szerenesésen, Csak én élek keservesen, Fejem lehajtom csendesen, Csak úgy sírok keservesen. Olyan nap nem jött az égre, Könnyem ne hulljon a földre, Hull a földre, hull ölembe, Hull a gyászos kebelembe. Bolthajtásos az én szobám, Még a holdvilág sem süt rám; Hát a fényes napsugárja Hogy sütne hervadt orcámra! Azt sohasem hittem volna, Tömlöc oldalamat rontsa, Piros orcám meghervassza, Bodor hajam levásítsa. Ne sírj, kedves feleségem, Ne zokogj, édes gyermekem! Gondodat viseli az Isten, Kiszabadulok még innen.
Authorship:
Musical settings (art songs, Lieder, mélodies, (etc.), choral pieces, and other vocal works set to this text), listed by composer (not necessarily exhaustive):
- by Béla Bartók (1881 - 1945), "A tömlöcben", Sz. 92 no. 1, published 1929, from Húsz Magyar népdal, no. 1. [ sung text checked 1 time]
Researcher for this page: Guy Laffaille [Guest Editor]
This text was added to the website: 2008-04-17
Line count: 20
Word count: 80