Kelet felé távol piros az ég alja
Haza fájó lelkem hazája van arra.
Hadakozva holtig a világot
járom eljut e szivedbe messze
idegenbe hozzád vágyódásom.
Látlak e még egyszer én violám szentem
gyönge párom, gyöngy virágom vársz e haza engem.
 
Nagy Törökországból török asszony fátylát
Küldöm Bolgárország minden rózsafáját.
Csehek habos selymét, arany rezes t ket
Lengyel szattyánt, prémet,
Olasz gyöngyöt, német, drága kösönty ket.
 
Világ egész kincsét hozom néked szentem
kis kapudba száz csatámból ugy várj haza engem.
 
De ha kardom küldöm: ne várj haza engem,
Rég pihenek akkor messe idegenben.
Árva tetememre holló repül, kánya,
Nem hajlik az ág se, nem ül a madár se
Szomoru fejfámra.
Buslakodó párom
Bus violám szentem.
Ne gyászolj meg, csak sirass meg
Csak sirass el engem feledjél el engem.