Te meghalsz kedves s nem tudod, ki voltál, álarcodat magadra szoritod s nem tudja senki, hogy voltál titok, hogy voltál nékem ismeretlen oltár. Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva, élő titok egy még nagyobb titokba. Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz, napos, ártatlan, fáradt, graciőz, kis fákkal és kis bárányfellegekkel és végtelen és bús, akár a tenger és megkuszálja hullámos hajad, szemed alá rak szarkalábakat. S egy délután, ha ülsz az ablakodnál, ijedve kérded: micsoda zenél? És este búgni, bőgni fog a kályha és künn az utcán fújni fog a szél. Te sírva szólitod a Véghetetlent s felelni fog a föld és a göröngy. Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy.
Két dal Kosztolányi verseire = Two Songs on Poems by Dezső Kosztolányi
by Sándor Balassa (1935 - 2021)
1. Kedves [sung text not yet checked]
Language: Hungarian (Magyar)
Text Authorship:
- by Dezső Kosztolányi (1885 - 1936), "Kedves", written 1912
Go to the general single-text view
Researcher for this text: Emily Ezust [Administrator]2. Üllői‑úti fák [sung text not yet checked]
Language: Hungarian (Magyar)
Az ég legyen tivéletek, Üllői-úti fák. Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák. Másoknak is így nyíljatok, Üllői-úti fák. Szívják az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át. Ne lássák a bú ciprusát, higgyék, örök az ifjúság, Üllői-úti fák. Haldoklik a sárgult határ, Üllői-úti fák. Nyugszik a kedvem napja már, a szél búsan dúdolva jár, s megöl minden csirát. Hová repül az ifjúság? Feleljetek, bús lombu fák, Üllői-úti fák.
Text Authorship:
- by Dezső Kosztolányi (1885 - 1936), "Üllői-úti fák", written 1906
Go to the general single-text view
Researcher for this text: Emily Ezust [Administrator]Total word count: 200