Mátraszentimrei dalok

Három hordó borom van
mind a három csapon van,
olyan édes, mint a méz,
ki kit szeret, arra néz.

Három bokor saláta,
három kislány kapálta,
nem kell nékem saláta,
csak az aki kapálta.

Igyunk itt, igyunk itt,
jó helyen vagyunk itt.
Csurog is, csepeg is,
elmúlathatunk itt!

Igyál már, igyál már,
ha ide fáradtál,
fáradtságod után
párnádban nyugodjál.

Három hordó borom van...

Három bokor ribizli,
három kislány szemezi.
Nem kell nékem ribizli,
csak az aki szemezi!

Kis angyalom rácsos-rezes kapuja,
jaj, de sokat kinyílott a számomra.
Isten véled, rezes kilincses ajtó,
te meg babám, olvasd el a behívót.

Olvasd el a sorozó levelemet,
az után meg felejtsd el a nevemet.
Én a neved soha, soha el nem felejtem,
látod babám, ez az igaz szerelem.

Gomb, gomb, gomb, gomb, sor gombom,
selyem lajbim gombolom,
harminchárom sor gomb rajta,
sej, réti rózsám neve rajta, de rávarrva.

Haj, a zsíros papiros,
úgy szép a lány, ha piros,
ha nem piros színtelen,
sej, megölelem kénytelen,
megölelem, megcsókolom szívesen.

Erdőbe, erdőbe, rozmarin erdőbe,
elvesztettem az ökröm el ám a szerelembe.
Talpra, ökrész, talpra! Rég be van az hajtva,
a bíró udvarán szól a csengő rajta.

Ismerem a csengőt, vót is a kezembe,
a mostani vásárban vettem virág ökrömre.
Száz forint az ára, rózsám a gazdája,
aranyos betűvel van a neve rávágva!