Játszott Vejnemöjnen ujja.
Harsogott a hárfa húrja.
Hegy-völgy rengett, szikla zengett,
Mind a szirtek mennydörögtek.
Még a fák is vígadoztak,
Mezón tuskók táncot roptak.

Légben szárnyon kik repülnek,
Lábok ujjára leülnek
Hallgatni a szép muzsikát,
A hárfának zengó szavát.
Vízi hal tömérdek fajta
Kitelepszik mind a partra,
Föld alól a férgek, nyúvek
mind a rög fölébe gyúlnek.
Ott forognak ott figyelnek,
Hogy az édes nótát hallják,
Ós örömnek hárfa hangját,
Vejnemöjnen vigadalmát.