Párjavesztett gilicének szíve fáj.
Fülemile panaszától zeng a táj;
Ne szomorkodj, ne szomorkodj, fülemile, gerlice:
A te bajod az enyémhez semmi se.

Égi madár hegyen-völgyön megszállhat,
Társa helyen társra megint találhat:
Jaj de nekem nincs se hazám, se párom,
A világot egyesegyedül járom.

Messzi honom tája körül jaj be kék...
Azt se tudom, hegy-e az ott, vagy az ég;
Azt se tudom, eljutok-é oda még,
Vagy sose lesz egyéb hazám, mint az ég.