by Sándor Petőfi (1823 - 1849)
Lyányka, mikor
Language: Hungarian (Magyar)
Lyányka, mikor úgy együtt sétáltunk, Én nem szóltam és te hallgatál. Hej! ha tudnám, be sokért nem adnám, Hogy te ekkor min gondolkozál? Én csak ilyenféléket gondoltam, Hogy... izé... bizony már nem tudom: Mit gondoltam? - csak hogy volt temérdek Gyönyörűséges gondolatom. Minden eszmém tündércsengetyű volt, Mely bűbájosan csilingele, Bájosan,... de némely'k olyan búsan, Hogy szivem majd megrepedt bele!
Text Authorship:
- by Sándor Petőfi (1823 - 1849), "Lyányka, mikor" [author's text checked 1 time against a primary source]
Musical settings (art songs, Lieder, mélodies, (etc.), choral pieces, and other vocal works set to this text), listed by composer (not necessarily exhaustive):
- [ None yet in the database ]
Settings in other languages, adaptations, or excerpts:
- Also set in German (Deutsch), a translation by Georg Friedrich Daumer (1800 - 1875) , appears in Polydora, ein weltpoetisches Liederbuch, in Völkerstimmen in bunter Reihe, in Magyarisch, no. 23, first published 1855 ; composed by Johannes Brahms.
Researcher for this page: Tamás Rédey
This text was added to the website: 2015-01-20
Line count: 12
Word count: 58