Szërnyű nagy romlásra készült Pannónia,
Kinek mint tëngërnek mëgáradott habja.
Sok búnak, bánatnak körülvëtt nagy árja,
Mert a vitézëknek esëtt ma ëgy híja.

Fölemelé Kádár szëmeit az égre,
Mondván: ,,Uram Jézus, jöjj segítségëmre!
Nosza jó katonák, harcoljunk két kézre!
Mert nëm látok embërt jőni segítségre.``

Az zászlótartónak fëlszóval kiáltja:
,,Vidd el, fiam, vidd el az zászlót más útra!
Hogy el në veszszën mi urunk kevés hadja,
Mert Magyar országért mëg halok én még ma!

Kiontom vérëmet én szëgény hazámért,
Ezënről mëghalok kedves nëmzetëmért.
Nëm szánok érette bizony ontani vért,
Mert én a Krisztustól vëszëk jutalmat, bért.