A menyasszony szép virág,
  koszorúja gyöngyvirág,
Az a boldog vőlegény,
  ki azt mondja: az enyém!
A menyasszony gyöngykoszorú,
  csak az én szívem szomorú,
A menyasszony szíve tája,
  boldog minden dobbanása.

Virágos a fa teteje,
  koszorús a leány feje,
Hervadni kell a virágnak,
  esküvő kell a leánynak.
Gyere szívem, gyere már,
  mer a szívem téged vár,
Téged óhajt, téged vár,
  téged csókolni nem kár.

Szép a leány, ha leánykort ér,
  szép hajával játszik a szél,
Nem is tudja, mi a bánat,
  ha lánybarátival járhat.
De a leány férhez megy már,
  kaltkába bezárt madár,
Megtudja, hogy mi a bánat,
  mert az örömtől megválhat.