Leány, ha úgy nézed szépségeddet, mint fő javadat,
Szánlak gyarló én tégedet, mert megcsalod magadat.

Hidd el, kevés ez magában,
S gyakran ennek birtoka,
az ő rövid birtoka hosszú búnak az oka.

Gondolj szíveddel és lelkeddel többet, mint
sem szépségeddel,
Ez naponként fogy és vész,
Többet tart a szív és ész.