Katona vagyok én, ország őrezője,
Sír az éldes anyám, hogy elvisznek tőle,
Sír az éldes anyám, a rózsám meg gyászol,
Fekete gyászvirág búsul ablakába.

Falu legényei, kenyeres pajtásim,
Az Isten áldása szálljon le reátok,
Éljetek örömmel, mert én búval élek,
De az én rózsámat el ne szeressétek.

Megpendült harangom, pallérozott kardom,
Nem szabad énnékem az ágyban meghalnom!
Forgatom fegyverem vitézek módjára,
Áldozom éltemet az ország javára.