by Charles Baudelaire (1821 - 1867)
Translation © by Tamás Rédey

Les bijoux
Language: French (Français) 
Available translation(s): HUN
La très-chère était nue, et, connaissant mon cœur,
Elle n'avait gardé que ses bijoux sonores,
Dont le riche attirail lui donnait l'air vainqueur
Qu'ont dans leurs jours heureux les esclaves des [Maures]1.
     
Quand il jette en dansant son bruit vif et moqueur,
Ce monde rayonnant de métal et de pierre
Me ravit en extase, et j'aime [avec]2 fureur
Les choses où le son se mêle à la lumière.
     
Elle était donc couchée, et se laissait aimer,
Et du haut du divan elle souriait d'aise
À mon amour profond et doux comme la mer,
Qui vers elle montait comme vers sa falaise.
     
Les yeux fixés sur moi, comme un tigre dompté,
D'un air vague et rêveur elle essayait des poses,
Et la candeur unie à la lubricité
Donnait un charme neuf à ses métamorphoses.
     
Et son bras et sa jambe, et sa cuisse et ses reins,
Polis comme de l'huile, onduleux comme un cygne,
Passaient devant mes yeux clairvoyants et sereins ;
Et son ventre et ses seins, ces grappes de ma vigne,
     
S'avançaient plus câlins que les anges du mal,
Pour troubler le repos où mon âme était mise,
Et pour la déranger du rocher de cristal,
Où calme et solitaire elle s'était assise.
     
Je croyais voir unis par un nouveau dessin
Les hanches de l'Antiope au buste d'un imberbe,
Tant sa taille faisait ressortir son bassin.
Sur ce teint fauve et brun le fard était superbe !
     
- Et la lampe s'étant résignée à mourir,
Comme le foyer seul illuminait la chambre,
Chaque fois qu'il poussait un flamboyant soupir,
Il inondait de sang cette peau couleur d'ambre !

T. Lee sets stanzas 1-6

View original text (without footnotes)

Confirmed with Charles Baudelaire, Les Fleurs du mal, Paris: Poulet-Malassis et de Broise, 1857, in Spleen et Idéal, pages 52-53. Note: this was number 20 in the first edition of Les Fleurs du mal but did not appear in subsequent editions of the collection due to state censorship. This poem was only again published in 1866 in Les Épaves as number 6.

1 alternate spelling in 1866 edition (also used by Laman and Lee): "Mores"
2 1866 edition, Laman, Lee: "à la"

Authorship:

Musical settings (art songs, Lieder, mélodies, (etc.), choral pieces, and other vocal works set to this text), listed by composer (not necessarily exhaustive):

Available translations, adaptations or excerpts, and transliterations (if applicable):

  • HUN Hungarian (Magyar) (Tamás Rédey) , "Ékszerek", copyright © 2015, (re)printed on this website with kind permission


Research team for this text: Emily Ezust [Administrator] , Poom Andrew Pipatjarasgit [Guest Editor]

This text was added to the website between May 1995 and September 2003.
Line count: 32
Word count: 269

Ékszerek
Language: Hungarian (Magyar)  after the French (Français) 
A kedves meztelen volt, vágyaim szerint
Csengő ékszerekkel fedve gazdagabban;
Díszétől mámorban úszott az arca, mint
Mórok háremnői boldog napjaikban.

Ha a táncát lejti gúnyos-víg dalokkal
Ragyogva villan a sok fém s a drágakő,
Elröpít; mert vadul szeretem a show-kat,
Melyekben a hang és a fény ölelkező.

Ő tehát feküdt szeretni hagyván magát,
És egész lényében kacagott könnyedén
Puha, tengermélynyi vágyamon; s áradás,
Mi rácsapott, mint sziklára hullámverés.

Szeme rám tapadt, miképp szelíd tigrisé;
Felhős fintort rakni révült arcvonásra
Próbált, és szendét kevert kajánság köré
Új meg új bájt adva minden változásnak.

Karjain, lábain, combjain és ölén
Olaj-fény remegett, mint hattyú ring vizén;
Két szemem egy időben habzsoló s szerény.
Hasa és keblei lugasom fürtjeként

Hívtak hízelegve – mint romlott angyalok –
Kavarni nyugalmam, mi lelkemben honolt,
S zavarni a kristályszikla–gondolatot,
Mely ültőhelyemben oly magányos, nyugodt.

Egyesülni láttam egy új forma mentén
Fiús törzsét Antiopé csípejével,
Amint a derékív tárja a medencét;
S arcán a rőt és barna festék az ékszer!

És a lámpa fénye lemondón haldokolt,
Mint tűzhely zsarátja rezgett a szobámban;
Ahányszor egy-egy lángoló sóhajt dobott,
Vérrel festette a bőrt, mely csupa ámbra.

Authorship:

  • Translation from French (Français) to Hungarian (Magyar) copyright © 2015 by Tamás Rédey, (re)printed on this website with kind permission. To reprint and distribute this author's work for concert programs, CD booklets, etc., you may ask the copyright-holder(s) directly or ask us; we are authorized to grant permission on their behalf. Please provide the translator's name when contacting us.
    Contact: 

Based on:

 

This text was added to the website: 2015-01-10
Line count: 32
Word count: 185